Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghirdetett „Civil Alap szakmai programok megvalósítása 2019” nyertes pályázata jóvoltából, és a Csere Kör Közösségi Egyesület szervezésében 2019. szeptember 19-én megrendezésre került a „Parkinsonnal ÉLNI” című ismeretterjesztő előadás.
Elsődleges célunk volt figyelemfelkeltő és tájékoztató előadás szervezése az érintett korosztály (40+) és családtagjaik részére, kiemelve a betegség korai tüneteinek a felismerését, a kezelés mihamarabbi megkezdését, valamint a közösségre és családtagokra háruló feladatok megemlítését.
A Parkinson-kór diagnosztikus jellemzői a mozgásteljesítmény megváltozását jelző motoros tünetek: a főleg a felső végtagokban megjelenő nyugalmi remegés, valamint az akaratlagos mozgások lassulása és az izomtónus fokozódása. Ennél a betegségnél a korai felismerést nehezíti, hogy nincs olyan vérvételi vagy képalkotó eljárás, amelyik egyértelműen kimutatja azt. Az orvos a tünetek alapján tudja megállapítani a diagnózist, ami korántsem egyszerű, hiszen minden betegnek mások a panaszai. Az orvostudomány mai állása szerint a Parkinson-kór még nem gyógyítható betegség, de megfelelő kezeléssel hosszú ideig eredményesen kezelhető. Fontos tényező a tünetek ismeretében minél hamarabb pontosítani a diagnózist, hogy a megfelelő kezelést kapja a beteg.
Az előadást Badacsonyiné Bohus Gabriella nyitotta meg rövid áttekintést nyújtva a Parkinson betegségről és bemutatta az est előadóit.
1.Előadó: Heves Megyei Aranyhíd Egyesített Szociális Intézmény – Andornaktályai Szociális Otthon tánccsoportja
A tánccsoport Láng Éva oktató vezetésével egy színvonalas és vidám lábtáncot adott elő. A közönség nagy tapssal köszönte meg a produkciót.
2.Előadó: Réti Árpád színművész
Nagy örömünkre szolgált, hogy Művész úr elfogadta meghívásunkat és részese lehettünk lélekemelő előadásának. Az időkötöttség miatt csupán 10 percig élvezhettük a verseket.
Az előadás érzékeny, kiváló összeállítás volt, mely magával ragadta a közönséget. A nézőket megérintette a versek mondanivalója, az életigenlés múlhatatlan vágya. Réti Árpád elvarázsolta a hallgatóságot szenvedélyes, megrendítően szép előadásával.
3.Előadó: Péterné Sárvári Erzsébet a pécsi Parkinson Betegek Egyesületének elnöke
Mindenre kiterjedő, alapos, jól előkészített előadáson vehettünk részt. A Parkinson-kór bemutatásra került diagnosztikai, orvosi szempontból és a betegek nézőpontjából egyaránt.
Megismertük a Parkinson-kór fogalmát, előfordulását, tüneteit és kórélettanát. A statisztikai adatok szerint 100 emberből 1,8 embert érint ez a betegség. Világviszonylatban nincsenek pontos adatok, de becslések szerint 7-10 millió ember küzd ezzel a problémával, Magyarországon ez a szám kb. 20.000.
A Parkinson-kór nagyon egyedi állapot és eltérően érinti az egyes embereket. Az egyik beteg nem ugyanazokat a tüneteket és problémákat tapasztalja majd, amelyeket esetleg más Parkinson-kóros betegnél látott. Meg kell tanulni felismerni a saját tüneteket, és a megfigyeléseket el kell mondani a kezelő orvosnak.
A Parkinson-kór tünetei hasonlóak más neurológiai betegség tüneteihez, ezért nagyon fontos a pontos diagnózis, megállapításához alapos és hosszadalmas kivizsgálásra van szükség. A vizsgálatok során figyelembe veszik a családi és személyes kórtörténetet, valamint az észlelt tüneteket. A felméréskor leginkább a Parkinson-kór fő tüneteit vizsgálják, megfigyelik a beteg mentális képességeit, a mozgás-koordinációját, az izomállapotát, különös tekintettel a Parkinson-kór korai tüneteire, pl. a csökkent arcmimikára, gesztikulációra, valamint a végtagok finom remegésére nyugalmi állapotban.
A Parkinson-kór megelőzésére, gyógyítására egyelőre nincs lehetőség, habár a kutatások folyamatosan fedeznek fel újdonságokat. A betegség tünetei meglehetősen jó kontrollálhatók, az életminőség javítható és a betegség előrehaladása lassítható.
A pécsi Parkinson Betegek Egyesületének bemutatása
Az egyesület 2004-ben alakult meg kb. 40 fő alapító taggal. A szervezetet az az igény hozta létre, hogy a Parkinson-kórban szenvedő embertársakra is valóban embertársként, és ne – legjobb esetben is – csak sajnálni való különleges figuraként tekintsenek. Emberségük, önértékelésük helyreállításának, megtartásának hite, a közös sors megtapasztalásából fakadó erő, egymás segítése és az „egészséges” társadalommal való elfogadtatásuk, speciális érdekeik érvényesítésének szándéka hívta életre közösségüket. Legfőbb céljuknak tekintik a Parkinson-kórban, illetve az egyéb idegrendszeri eredetű mozgászavarban szenvedő betegek összefogását, rehabilitációjának elősegítését, általános és sajátos érdekeinek képviseletét, társadalmi esélyegyenlőségének megteremtését.
Ennek megfelelően alakítják programjaikat, speciális tornákat szerveznek gyógytornászok bevonásával, valamint szellemi foglalkozások, baráti találkozók, kulturális és szakmai előadások, kirándulások megrendezésére kerül sor heti, havi rendszerességgel.
4.Előadó: Dr. Kanyó Tímea természetgyógyász, életmód-tanácsadó, terapeuta
Egy nagyon színvonalas, a hétköznapi ember számára is érthető, sok példát felsorakoztató előadást hallhattunk az egészséges életmódról és az egészséges táplálkozásról.
Ha betegek leszünk, még mindig hajlamosak vagyunk inkább külső okot gyanítani, semmint megkeresni azt, mi mit tettünk, hogy a kórkép kialakuljon. Nagy mennyiségű vegyi anyagot és egészségtelen táplálékot veszünk magunkhoz így nem véletlen, hogy az immunrendszerünk megbolondul.
A felelősség a mi kezünkben van, tőlünk függ, hogyan alakítjuk életmódunkat, szokásainkat, környezetünket. Látszólag sokkal könnyebb bevenni egy gyógyszert, mint rendszeresen mozogni, bizonyos ételeket kerülni, odafigyelni a pihenésre. Sokan azt hiszik, hogy az egészséges élet a lemondásokkal jár, pedig a tudatos életmódváltás örömforrássá is válhat.
Érdekes kutatásról számolt be Dr. Kanyó Tímea. A kutatók bizonyítékokat találtak, hogy a Parkinson-kór valójában a bélben, és nem az agyban kezdődik. Úgy tűnik, hogy még mielőtt az agy sejtjeire terjedne, a Parkinson-kór hátterében álló idegpusztulás a gyomorban vagy a vastagbélben kezdődik, azonban még nem tudják, hogy mi lehet ennek az idegpusztulásnak az oka. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy a Parkinson-betegek gyakran panaszkodnak emésztőrendszeri problémákról, leggyakrabban székrekedésről.
A Parkinson-kór másik korai tünete a szaglás romlása, elvesztése. Talán nem véletlen, hogy az orr és a bél az a két szerv, amelyekben az idegsejtek közvetlenül ki vannak téve a külvilágnak, és veszélyes toxinoknak, mikrobáknak. Most arra is fény derült, hogy a synuclein rostok képesek arra, hogy a bélből az agyba vándoroljanak.
A kutatók szerint most, hogy kiderült, a bélben kezdődik a baj, olyan módszerek kidolgozásába is kezdhetnek, amelyek megakadályozzák, hogy a synuclein a bélből eljusson az agyba, továbbá az is elképzelhető, hogy a jövőben pl. a bélrákszűrés kolonoszkópos vizsgálatához társítva korai szűrőmódszert alkalmazzanak.
Ez az új tudás új utakat nyit meg a gyógyítás számára, sőt a betegséget már azelőtt azonosíthatják, hogy megjelennének az első tünetek, és az új mechanizmusok megismerése révén talán megállítható lesz a betegség további terjedése.
Az ismeretterjesztő előadás megszervezésével legfőbb célunk az volt, hogy a Parkinson-kórban, illetve az egyéb idegrendszeri eredetű mozgászavarban szenvedő betegek összefogását, rehabilitációjának elősegítését, általános és sajátos érdekeinek képviseletét, társadalmi esélyegyenlőségének megteremtését ösztönözzük. Bízunk benne, hogy az előadáson megjelent több, mint 70 ember közül többen elgondolkoznak és összefogásukkal, esetleg egy betegeket segítős közösségi csoport, szervezet létrehozásával támogatják egymást, hiszen a pécsi egyesület jelmondata is tartalmazza, hogy „Egymást támogatva minden könnyebb”
Ezúton szeretnék köszönetünket kifejezni Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, hogy támogatásukkal lehetővé tették azt, hogy ilyen nagy létszámú érdeklődő vehetett részt az előadáson.
A résztvevők közös véleménye volt, hogy az ilyen jellegű ismeretterjesztő előadásokra szükség van és máskor is szívesen eljönnének.
